Napi áhitat
"Elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzem azt" (Jn 17,4).
Jézus Krisztus halála Isten akaratának történelmi beteljesülése volt. Helytelen dolog, hogy Jézus Krisztust mártírnak tekintsük. Halála nem egy vele történt szerencsétlenség, amit meg lehetett volna akadályozni. Halála volt földre jövetelének a célja.
Ha megbocsátásról beszélsz, ne arra építsd a mondanivalódat, hogy Isten Atyánk, tehát megbocsát, mert szeret. Ez meghamisítja Jézus Krisztusnak Istenről adott kijelentését, feleslegessé teszi a keresztet és akkor a megváltás csak "sok hűhó semmiért". Ha Isten megbocsátja a bűnt, egyedül Krisztus haláláért teszi. Másképpen nem tud Isten az embernek megbocsátani, mint Fia haláláért. Az Úr Jézus azért lett Megváltó, mert meghalt. "Látjuk, hogy Jézus... a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg" (Zsid 2,9). A legmagasztosabb diadalének, amely valaha is fülébe zúgott a rémült világnak, ott hangzott el a kereszten: "Elvégeztetett!" (Jn 19,30). Az ember megváltásában ez az utolsó szó.
Bármi homályosítja is el és kisebbíti meg Isten szentségét szeretetének helytelen beállításával, az egyúttal meghamisítja azt a kijelentést, ami Jézus Krisztusban adatott. Soha ne támadjon benned olyan gondolat, hogy Jézus Krisztus szánalomból és könyörületből pártunkat fogja Istennel szemben, vagy hogy azért lett átokká, mert együtt érzett velünk. Jézus Krisztus átokká lett értünk Isten akaratából (Gal 3,13). Ennek az átoknak borzalmas jelentőségére ráeszmélve a mi részünk az, hogy elítéljük a bűnt. A szégyen és a bűnbánat Isten nagy irgalmának az ajándéka. Jézus Krisztus gyűlöli a gonoszt az emberben és a Golgota fejezi ki ezt a gyűlöletét.
A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel az