FÉLTÕN SZERETÕ

Féltõn szeretõ

Elmenekültem Elõled.
A dolgaim mögé bújtam.
A pénz kifolyt kezembõl
S hálátlanul elhagyott a múltam.
Rikító színeim kiégtek.
Elõtted kifakultam.
Letéptél a világ kebelérõl
S mint halott levél, lehulltam.
Elsodortad tõlem a kedvest.
Íztelenné váltak a mulatságok.
A cimborák közt számkivetett lettem
S elkerülnek a régi barátok.
Ködöt eresztettél rám,
Azóta nem látok.
Elvesztettem minden jelzõfényt
S a megszokott szabadságot.
Kifordítottad világom
S lemeztelenítettél,
A világ elõtt bolonddá
S nincstelenné tettél.
Elszakítottál a múlandóságtól,
Amitõl idáig nem láttalak.
Most itt állok Elõtted átlátszón
S Te ragyogsz rám, mint a Nap.