SZABADOK VAGYUNK

Sárból tapasztott gyönyörû világ,
Melyet a napfény illata jár át..
S ha az ember a sûrûbõl kilát,
Képes levetni szolgai jármát.

Szabad, akit a Fiú szabaddá tesz.
Nem lesz többé megkötözött szolga.
Nem kell neki soha hazug vátesz,
S tudja, mért született, mi a dolga.

Kit a Fiú szabaddá tesz, szabad.
Felveszi keresztjét, mert Õ kérte.
Elég egy áhított, szép pillanat,
S tudjuk: szívünket nem adjuk bérbe.

Õ tölti be minden szükségünket,
Mint fényben járó, gyönyörû Bárány.
Nekünk minden nap szépséges ünnep,
Az égen látszó, tarka szivárvány.



2010. augusztus 1.