HAZATÉRÉS

Nem kérdezi: hol voltál eddig,
szép napfelkeltétõl napestig.
Azt sem kérdezi: Merre jártál.
Õ nem kíváncsi: mit csináltál.

Hányszor csúfoltad, hányszor hagytad,
ha drága keresztjén kacagtak.
Elfelejtette minden vétked ...
Csak átölel ... csak örül néked ...

... Reszket a lábad? Szemed könnyben?
Mit mondjál Néki? Hogy köszönj be?
Csak hullj le szótlanul Elébe:
Néki nincs szüksége beszédre!