MEGRAGADOTT SZELLEM ÁLTAL

Megragadott szellem által az Úr
S elvitt egy völgybe az erdõn túl
S elvitt egy völgybe az erdõn túl

Láttam a völgy tele volt csontokkal
Elhullott népem megölt fiaival
Elhullott népem megölt fiaival.

Pr.:
Ekkor így szólt az Úr:
- Embernek fia! Vajon megélednek ezek a száraz csontok?
- Uram, Isten te tudod!
- Prófétálj! Prófétálj emberfia, e száraz csontoknak, 
  hogy megéledjenek, és ezt mondjad:

  Így szól az Úr: Ébredjetek!
  Rátok öntöm szellemem
  Adok néktek új inakat,
  Újra hússal borítalak,
  Bõrt is adok testetekre,
  Szellememet szívetekbe!

Zörgött és zúgott a sok száraz csont
Ahogy egymásba illeszkedett, s összefort
Lett rajtuk ín, hús és bõr is felül
Ott volt újra az én népem, de élettelenül!

Pr.:
Mert Szellem még nem volt bennük.
Ekkor így szólt az Úr:
- Prófétálj! Prófétálj! Emberfia, a szellemnek, és ezt mondjad:

  Szent Szellem jöjj
  A négy szelek felõl,
  Tegyél élõt megölt
  Népembõl!
  Lehelj reá mindegyikre,
  Támaszd õket új életre,
  Lakozz bennünk mindörökké,
  Hadd legyenek a
  Te népeddé!

Az Úr Szelleme ekkor népére szállt
S egy nagy sereget láttam amely talpra állt
Egy nagy sereget láttam, amely talpra állt.