MIKOR NYAKUNKBA ÜL A BÁNAT

Szerzõ: Debreceni István

Mikor nyakunkba ül a bánat, 
És megbékélni oly nehéz,
Hogyha sok gond üldöz és fáraszt,
Õ feléd nyújtja két kezét.
 
Jézus szól, téged hív,
a világ eldob már.
Jézus szól, téged hív,
ne várj, jöjj hozzá!
Jézus szól, téged hív,
szelíden szól hozzád,
Szól hozzád, szól hozzád.
 
Lerakni minden terhet Nála,
Nyugalmat Tõle nyerni jó,
Szívünkben virágzik a hála,
S ajkunkon zuhatag a szó!
 
Hálánk zeng, ó Urunk,
hogy értünk eljöttél.
Hálánk zeng, ó Urunk,
hogy értünk szenvedtél.
Hálánk zeng, ó Urunk,
hála Néked mindörökké!
Mindörökké!