VÉGE MÁR

Szerzõ: Pajor Tamás (Ámen)

1. A luxus Ladán a slusszkulcs, Vagány a nyuszifarokkal a végén. A szentkép mellett playboy jelvény, Te meg a téboly szélén. 2. Törött csat és körömlakk, Halálos portrék a rúzs alatt, Mint egy szökött rab, ha az álruha szakad, A sprayd alól kicsap a hullaszag. 3. A fotelben a hotelben Késsel és villával eszed az embert, Más néz ki már a szemeden át, Még 17 sem vagy, de már elmúltál 70. 4. Ölelésed fölemésztett legalább ezer embert. Az öled éhes, de öreg és rest, már a libamáj sem kell. Valaki hamis hegedûn egy walcert húz, A dagadt üzletember az erszényébe nyúl. 5. Maradék sültek és pecsétes abrosz, Üvegek, amiket odavágtak a falhoz, Patkányok jönnek a bomló húsra, Ha kezdhetnéd elölrõl, nem tennéd újra. 6. A randi, amit megdumáltál a Mc\'Donald\'s-nál, S a Bandi, aki legtovább várt, és csak terád gondol mindig, De te már rég elmentél a Ferivel, Csak azért, mert azt mondta 'very well'. A lábtörlô alatt az utcanô kövön, a púder felszakad, az arcon nincs öröm. R. De legyen olyan a lelked, mint a megöntözött kertek, Légy jelt mutató fény, aki eljut a vak éjbe, Jöjj haza sírva és imádkozva, Gyûlölve azt, amit a világon van, Combodat verve és szégyenkezve, Hangodat zengve, énekelve, Azt, hogy vége van, vagy vége lesz, Már tûnik el, már szûnni kezd, Az éjszaka most fordul át, Hajnal hasad, fényes világ. Néhány óra csak, vagy egy pillanat, Visszajön az Úr, minket elragad. Az igazi csak most kezdõdik el! 7. Piszok éjszakáid gyümölcsét megöli benned Egy fehér köpenyes Tanár Úr, És te eldobod a juice-t, és felrakod a rúzst, És hazudozol tovább csalárdul. 8. De azt sose tudod meg, ki volt az, akit átküldtél a túloldalra. Pakolod magad, de a pokol ott marad, és hiába mész át a túloldalra, Hogy elvidd a tested a fiatalokkal a diszkó felé, Ahol majd gyöngyszemekkel odadobod magad a disznók elé, Ahol a fények égnek, mégis vaksötét lesz, És egy kisfiútól veszed el a papáját, És a szíved helyén elindult egy nagyon lassú halálgyár.