FÉNY-KÉPEK
Szerzõ: Fény-képek
Tegnap éjjel felnéztem az égre,
Ragyogtak már mind a csillagok.
Mint ezernyi apró lyuk az égen,
S rajtuk keresztül a Te fényed ragyog.
Tegnap éjjel felnéztem az égre,
És felettem hullócsillag szállt.
Talán ekkor kaptál lencsevégre,
És a képem azóta asztalodon áll.
Ref: Nézz a szemembe, s lásd meg barátom,
Belõlem is az Õ fénye árad.
Nélküle lelkem korhadt fatörzs,
Halott levél, kút mely kiszáradt.
Nézz a szemembe, s lásd meg barátom,
Belõlem Isten fénye ragyog.
Mosolyogva tekintek az égre,
Hiszen én Isten fény-képe vagyok! (3x)
Tegnap éjjel felnéztem az égre,
Felhõk mögül kibújt már a Hold.
Azt hallottam, hogy nincs saját fénye,
Amit tükröz, a Nap fénye volt.
Jöjj most velem, s nézzünk fel az égre!
Érezd ahogy Fénye rád ragyog!
Istenünknek, hidd el nekem végre,
Fontosabb vagy, mint a csillagok!
Ref. Nézz a szemembe
Ref2: Nézz a tükörbe, s lásd meg barátom,
Belõled is az Õ fénye árad!
Nélküle lelked korhadt fatörzs,
Halott levél, kút mely kiszáradt.
Nézz a tükörbe, s lásd meg barátom:
Belõled Isten fénye ragyog!
Mosolyogva tekints fel az égre,
Hiszen mind Isten fény-képe vagyunk! (3x)