HADD ZENGJEN ÉNEKSZÓ
Szerzõ: XIV. századi kétnyelvû latin-német ének
1.
Hadd zengjen énekszó,
Fel, égig ujjongó,
Jászolágyon szunnyad
Az édes Megváltó,
Ott fénylik õ, az új nap,
Kit várva vártunk rég.
Kezdet õ és vég,
Kezdet õ és vég.
2.
Mint gyenge gyermek õ
E bûnös földre jõ.
Várva várlak téged,
Te mennybõl érkezõ.
Hozz vigaszt, békességet!
Kis Jézus, itt e szív!
Térj be - egyre hív,
Térj be - egyre hív.
3.
Ó, lelkem, áldva áldd
Megváltód irgalmát!
Vádolt bûnöd átka,
A poklok mélye várt,
De Jézus, ím, kitárta
A mennynek ajtaját,
S üdvösséget ád,
Üdvösséget ád.
4.
Új ének merre cseng?
Az égi fényben fent.
Kél a halleluja,
És ujjong minden szent,
És szól a hárfa húrja,
Az angyalének zeng.
Bár ott lennénk már,
Bár ott lennénk már!