ISTEN ELÕL ELREJTÕZNÖD EMBER, SOHA NEM LEHET

Isten elõl elrejtõznöd ember, soha nem lehet. Mert jelen van a föld alatt, jelen van a föld felett. Szeme átlát a kõfalon, miként tied üvegen, mindent látó szeme elõl, nem bújhatsz el sohasem.  Ne gondold, hogy Isten nem lát, ha téged csábít a bûn. Talán méznél is édesebb, ám bûnhõdsz majd keserûn. Mert csábító bûnök mögött, mindig a Sátán lapul, tudja: mikor lépjen színre, midõn hited meglazul. Minél több bûnt elkövetni, ez a Sátán módszere. Nem akarja, hogy üdvözülj,  kárhozatba, juss vele. Hidd el, Isten szeret téged, és csak jót akar neked, nem céltalan tett a földre, drága célja van veled. Ne menekülj hát elõle, jöjj hozzá: rég vár reád. Fehér ruhával váltja fel,  bûnszennyezett  test-ruhád. Király gyermeke leszel, ha Isten gyermekké  fogad. S néked, az angyalokénál szebb, magasabb rangot ad.     Pecznyík Pál Celldömölk 2009. I. 21.     Dallam: /Isten szívén megpihenve…/ 266-os ének.