ELMÚLT A SOK SZÉP TAVASZ

Elmúlt a sok szép tavasz, nyár, õszbe fordult életem, naponta az égbe szárnyalt imádságom, énekem. Nálad van már élet-párom, Jézus én is, hozzád vágyom. Mióta üdv útján járok, él szívemben a remény meg láthatom szebb hazámat, abban a lét, csupa fény. Elcsüggedni ne hagyj engem, vedd magadhoz, árva lelkem. Lelkem egyre jobban várja azt az órát, Jézusom, melyben áldott kegyelmedbõl, már örömmel itt hagyom, ezt a kopott lelki sátrat, s megláthatom szent Orcádat! Gyülekezik rég a mennyben, fényruhás hívõ sereg, bûnrabságból minden lelket, véren váltottál Te meg! Hogy örökké Veled éljen, Atyád trónja közelében.  Pecznyík Pál Celldömölk 2009. I. 20. Dallam: /Uram rosszul cselekedtem…/ 419-es ének.