BOCSI

Szeretem, hogy ugyanaz az Atyánk; Szeretem, hogy ugyanaz a Hazánk; Tetszik, mikor arcát láthatom két szemedben. Szeretem, hogy ugyanaz a hitünk; Szeretem, mikor összeforr a szívünk; S trónja elé állhatunk, dicséretben. Bocsi, hogy olyan sokszor bántottalak, Amikor nem hallottad, a hátad mögött átkoztalak; Aztán, szemedbe néztem, azt mondtam: Áldjon meg az Úr! Szégyellem az egészet, és bánom piszkosul. Aztán, rájöttem, a Vér miatt a testvéred lettem, és egy hajóban evezünk már, te és én, mi ketten; Figyi, meg kell, hogy találjuk a közös nevezõt, Gyere, gyûrjük fel az ingujjat, húzzuk az evezõt!