ÉLETÜNK ARANYA

Túrmezei Erzsébet:
ÉLETÜNK ARANYA

'Sáfáraim!' - intett az Úr.
S ma olyan gazdagok vagyunk.
Percet, órát kezünkbe számolt.
Sok láthatatlan aranyunk.

Olyan csodálatos vagyon.
Mire való? Meddig elég?
Míg aranyat aranyra költünk,
soha nem sejtjük, van-e még?

De egy is olyan hatalom:
egy óra... röpke pillanat...
kenyérré lehet koldusasztalon...
lehet meghajlás Isten-kéz alatt...

boldog fölfeleszárnyalás...
bilincses, átkos kötelék.
Odaadhatjuk játszva semmiért
- és lehet mindenre elég.

Életet nyerhetünk vele,
s szétszórhatjuk haszontalan.
...De soha egyikünk se tudja,
melyik az utolsó arany.