HÁLAADÁS

Hálaadás

Már értem Uram, hogy fenyítéseid miért vernek,
Hisz szívem néha engedetlen, balga gyermek
Fenyíts, mert olykor gyarlóságokért esd lelkem,
Fenyítéseidben Ó Uram bölcsességre leltem.

Fenyíts Uram, hogy szívemben jó teremjen,
Elmémben pedig a Te szavadnak értelme legyen.
Fenyítésed, büntetésed hasznos s Bölcs és Nagy,
Bizonyság az nékem s így tudom: mellettem vagy.

Meg szabadítasz, lelkemet táplálod, igéddel élteted,
Ha dorgálsz, tudom: féltesz s átölel Szereteted.
Szívem, lelkem igédben békére, boldogságra lel
S elmémben a bölcs gondolat Téged hálával ölel,

Mert kibontottad Istenem a bú vasmarkába temetett,
Isten-szeretetre lágyult, boldog szívemet.
Szereteted, jóságod s kegyelmed szüntelen öröm
S szívemben épült házadat Uram, én hálásan köszönöm.