JÉZUS DIADALA, ISTEN DICSÕSÉGE

Vaklaki egykor keresztet ácsolt,
Krisztusnak, ki Szent s maga is ács volt.

Egy kereszt lett, durva fakereszt,
Melyen kínok közt alázva elvégeztetett.

Szótlanul halt könnyek s vád nélkül,
Az emberszív mégis lüktet, méltatlan derül.

Jézus meghalt, megváltott gonosz bûnökért,
Bûnösök vették alázva Drága Szent Vérét.

Szemében nem volt vád s harag míg szenvedett,
Csak õszinte féltés és igaz ember szeretet:

'Bocsáss meg nékik Atyám
Hisz nem tudják mit cselekszenek!'

Meghalt, mégis Szent Szívére Szeretve Ölelte,
Ki Õt Gyûlölve, Tagadva, Alázva Megölte.


Berki Dezsõ