EZ VAN!

A tócsák összébb húzódtak,
Szikla háta van a tónak,
Visszafutnék, ám nem lehet,
S látom a fakóbb éveket.
Siklik az út, mint a kígyó;
Rátelepszik dara, köd, hó.

Felleg vonul a magasban,
Csúszós út rohan alattam;
Felvillannak… lábak, szemek;
Kacér tájak… völgyek, hegyek.
Siklik az út, mint a kígyó;
Rátelepszik dara, köd, hó.

Elfutott a nyár, az élet;
Itt a jelen, ott a kezdet,
Hogy mi volt érték, mi volt szép?
ISTEN tudja – és ez elég!
Siklik az út, mint a kígyó;
Rátelepszik dara, köd, hó.

De itt vagyok, lám élek még:
Egészségben! – ez ajándék.
Örömszellõ az utamon,
Összesodort levél halom
Siklik az út, mint a kígyó;
Rátelepszik dara, köd, hó.

ISTEN-tõl is van már csokor:
Unokáim, mosoly, humor.
Keservek? –már szépek lettek,
Sétálok és integetek.
Siklik az út, mint a kígyó;
Rátelepszik dara, köd, hó.


Bakonyszentlászló,2001.03.19.