LÁZÁR, JÖJJ KI!

(olv. János ev. 11. r.)

... S jön ki a sírból Lázár.
Hagyja, hogy reszketõ kézzel
balzsamos leplét vegyék el,
s bámulják, ahogy járkál.

Van, aki sír örömében.
Egy nyugodt szempárt lát ott:
Õ szólította, az áldott;
boldog, hisz nem látta régen.

Kérdik most: hogy van? mit kér?
Kõre leültetik, nézze,
mennyire ámulnak: ím\' él!

Fáradtság lepi meg. Nénje
már fut kenyérér\', vízér\',
folyvást az Eget dicsérve...