GYÖKEREIM

Gyökereim

Születés-elmúlás mókuskereke
Forog, mint keleti imamalom.
Négyezer éve figyeljük árnyunk
Ahogy nyúlik, rövidül a templomfalon.

Belégzés-kilégzés, fagy és olvadás,
Folytonos búcsú és elengedés.
Mikor fogunk már célhoz érni,
Mikor jön el a megérkezés?

Kérlelhetetlen a múlandó természet.
A létrõl lemorzsolja testemet.
De lelkem gyökerei Beléd kapaszkodnak,
S azokat onnan kitépni nem lehet.