KÍSÉRSZ

Kísérsz

Most is kísérnek
Azok a szép szemek,
Mik könnyeztek
Látván értetlenségemet.

S figyel a türelmes szív,
Mely százszor megszakadt
A hosszú évek során
Nagy bûneim miatt.

Hányszor próbáltad
Leállítani testem,
Mikor a kísértés
Csapdájába estem.

Visszautasítottam
Drága józanságod.
Lázadtam
S keblemre öleltem a világot.

Szomorú hûséged
Dühített engem.
Zavart ahogy követtél
S vigyáztad lelkem.

Hálát adok Neked
Most ahogy már értem,
Hogy Te akkor is végig
Fohászkodtál értem.