VERS MAGAMROL

Ha kedvem van, dicsérem Istenemet,
Buzgó vagyok, senki buzgóbb nem lehet.
Ha nincs kedvem, behúzom a nyakamat,
Minden jótól visszatartom magamat.

Ha kedvem van éneklek mint egy madár,
Dicsérem azt aki nékem hangot ád.
Ha nincs kedvem felborzolom magamat,
Hiába kértek, az én hangom elakad.

Ha kedvem van, én vagyok a jó hívõ,
Imádkozó, minden nemes jótevõ.
Annál rosszabb mikor nincsen jókedvem,
Ilyenkor jobb nem találkozni velem.

Ha kedvem van, nincsen nálam jobb ember,
Odaadom a kabátomat is ha kell.
Ha nincs kedvem, no akkor hiába kérsz,
Elfelejted merrõl jöttél s merre mész.

Ha kedvem van, olvasom a Bibliát,
S megtalálom magamban a sok hibát.
Ha nincs kedvem, nem olvasok semmit sem,
Olyankor oszt nincs bennem hiba sem.

Ha kedvem van, megyek a gyülekezetbe,
Vágyva vágyom testvéreim körébe.
Ha nincs kedvem lefekszem és jót alszok,
Csinálhattok tõlem amit akartok.

Ha kedvem van, adok a misszióért,
Erszényemet megnyitom az árvákért.
Ha nincs kedvem, semmi közöm senkihez,
Nem törõdöm, legyen velük, ami lesz.

Ha kedvem van, dolgozok én ingyen is,
Fogathattok én velem madarat is.
Ha nincs kedvem nem dolgozok pénzért sem,
S inkább éhen, vacsorátlan fekszem le.

Ha kedvem van, kötelesség minden jó
Irgalmasság, kegyesség, mind való.
Ha nincs kedvem, nem tartozok semmivel,
Örüljetek ha köszönök szerivel.

A kedvemre jó lesz hát ha vigyáztok,
Ha én velem célhoz érni akartok.
Eredményhez velem nem megy senki sem
Ha nem beszél ügyesen a nyelvemen.

Ím elmondtam milyen ember vagyok én,
Milyen hívõ, és változó keresztyén.
Nem mondok mást, gondolkozzál felette!
Állapítsd meg, ha így van, jól van-e?