MIATYÁNK

Urunk, atyánk, az ég lakója;
A csillagoknak alkotója,
Ki fenn tartod mindenütt a rendet;
Dicsõség a te nagy nevednek!

Az igazak, jók, akik élnek,
Mindenha csak benned remélnek,
Te vagy az õ buzgó imájok;
Ó, jöjjön el a te országod!

Erõs vagy, jó vagy, bölcs, igaz vagy;
Belátásod mindent igazgat.
Adsz örömet, csapást, kegyelmet;
A te akaratod legyen meg!

Panasz sosem jön ajakunkra;
Csak te ne hagyj soha magunkra.
S ki élni engedsz , add nekünk meg
Ma s mindennap a kenyerünket.

S ha bûntõl ( hisz\' gyöngék vagyunk mi! )
Nem bírunk néha szabadulni;
Bár a fenyítés téged illet;
Bocsásd meg a mi vétkeinket!

S mivel gyöngék vagyunk a jóra;
Legyen hát vétkeink adója,
Hogy amidõn felebarátunk
Bánt, néki szívbõl megbocsátunk.

Száz fájdalomnak, száz veszélynek
Vakon megy itt a test s a lélek.
De mi fogjuk kerülni mindet,
Csak meg ne kísérts soha minket.

Miatyánk! Büntess, hogyha kell, de
Taníts imára, türelemre.
S ki örök, égi dicsben állsz fenn;
Ó, ments meg a gonosztul. Ámen!