ÚJJÁSZÜLETÉS

Újjászületés

Bújik a csalfa emberi szív,
hogy meg ne találja
rózsaszínû hazugságai
kegyetlen halála.
Lesben áll a sarokban,
mint egy mérges pók
s teóriáiból szõ
ragacsos hálót,
hogy önmagát
fogságba ejtve
a világosságot
örökre felejtse.
S mint kaméleon,
úgy hazudja magát
terepszínûvé,
hogy meg ne találják
az igazság szavai
s végleg lekéssék.
Nehogy megzavarják
kábult szendergését.
Rusnya hernyóként
aléltságba réved
kókadt, renyhe sátrában,
mint tetszhalott kísértet.
De gyengéd ujjaival
megérinti õt az Élet
s szörnyû rémálmából
szivárvány szárnyakkal ébred.