LEVÉL A KÓRHÁZBÓL MINDENKIHEZ

Mindenkihez, aki csak fut, szalad,
gyalog, motoron, autón, vonaton,
át hétköznapokon, vasárnapokon.
Álljatok meg rohanó emberek,
hadd beszélhessen Isten veletek,
s tárhassa fel az örök életet,
amely Jézusban a földre érkezett.
Halálba fut fárasztó utatok,
Jézus nélkül rohanó vándorok!

Mindenkihez, aki olvasni szeret
olcsó mesét, émelygõ vicceket:
szomjasan les minden képet, adást,
leterhelve kedélyt, fantáziát.
Bár elhinnéd, múló világ fia,
a legjobb könyv ma is a Biblia.
Fordítsd felé tékozló lelkedet,
Benne a Te Atyád hívó üzenete.

Mindenkihez, ki testét szereti,
kéjben, szenvedélyben fürösztgeti,
kik ezt mondják: 'Mennyet varázsolunk!
Együnk-igyunk, mert holnap meghalunk.'
Múló gyönyör szomjas kíváncsija,
tested lehetne Isten temploma,
melyben Igéje, Szentlelke lakik,
melybõl dicsérõ ének hallatszik.

Mindenkihez, aki csak építkezik,
tõkét harácsol, berendezkedik:
tudást, rangot emelne az égig,
ki mindig halad, de meg nem elégszik.
Törtetõ szív, sok minden a tiéd,
de most kérlek, nagyobb igényû légy.
Jézus felé fordítsd figyelmedet,
ki vérével elmossa bûnödet.
Föltámadása jövendõd neked.

Mindenkihez, ki szakított a bûnnel,
fölcserélte azt mennyei örömmel,
s jót cselekedve szolgál itt a földön,
de óhajtja, hogy Jézus visszajöjjön.
S hatalmával mindent újjá tegyen,
hogy égen, földön csak békesség legyen.
Testvéreim, csak elõre! Elõre!
E keskeny és áldozatos úton
csüggjön szemünk a gyõztes Jézuson!

Mindezt, hogy néked szolgáljon vele,
egy miskolci kórházban írta le
Istennek egy megváltott gyermeke.

(1972. IX. 13. Temetése IX. 28.)