HÓSEÁS KÖNYVÉBÕL

Elhagyott a saját népem,
akit szerettem, nem szeret!
Nem vagyok fontos, nem kellek
nekik; kidobva Kincsük az útfélen.

Kit illet barátság, tisztelet?
Bizodalmát odadta másnak.
Elfeledkeztek rólam, már csak
én hordom szívemben népemet:

mint férj búsul hûtlen társa után,
úgy szánom õt, aki csalfán s bután
nélkülem próbál ma boldogulni...

Egyszer, ha szíve fog megfordulni,
s meglátja, mennyire szeretem õt:
térdre hull hûséges Ura elõtt