JÓEL PRÓFÉTA NYOMÁN

Szerzõ: Árvai Emil

Miféle fegyver szerencsés, midõn
bús sáskahad, felhõzve napot,
éji gyászt borít ránk délidõn,
s varázsol kertbõl sivatagot?

Élõ víz mikor s hogy árad
életre kelteni kiszáradt
mezõkön elalélt nyájat?
Minden kéz hiába fárad,

erõt merítni nincs mivel.
Halálos álom borulhat ránk,
ha bajba kerülve hallgat a szánk.

Ó, ha nincs ébredés, sírni kell!
szívet szaggatón, mígnem eljõ
könnyeink kamatja: áldás-esõ.