CSORDULTIG

Szerzõ: Lukátsi Vilma

Hamisan kong a félig telt edény:
csordultig kell lenni valamivel!

Õ figyel,
és mindent tud rólam.

Nem érdekli az a szólam,
amit én mondok magamról - másnak,

szemei átlátnak
minden mesterkedésen.

De megtölti ü r e s edényem
Szentsége tiszta olajával
csordultig;
engem - Önmagával!

S mire észreveszem: lángol már
a nemrég kialudt oltár!