CSORDULTIG
Szerzõ: Lukátsi Vilma
Hamisan kong a félig telt edény:
csordultig kell lenni valamivel!
Õ figyel,
és mindent tud rólam.
Nem érdekli az a szólam,
amit én mondok magamról - másnak,
szemei átlátnak
minden mesterkedésen.
De megtölti ü r e s edényem
Szentsége tiszta olajával
csordultig;
engem - Önmagával!
S mire észreveszem: lángol már
a nemrég kialudt oltár!