LEGYÜNK KÉSZEN!

Földi létünk mivel véges,
meghal beteg, egészséges.
Halál soha nem válogat,
de még haladékot sem ad.
Nem jelzi azt, földi óra,
mikor jön el a végóra!
Bár átmegyünk próbán, vészen,
mi akkor is, legyünk készen!
Isten látja, ki alkotott,
megérjük-e a holnapot!
Sok ember, elbízza magát,
úgy építi fel otthonát,
mintha végképp itt maradna,
nem is gondol: végsõ napra.
Pedig jön majd váratlanul,
a hívó szó: mit küld az Úr!
Nappal? Éjjel? Indulni kell!
Készen leszel, vagy nem leszel?
Sok ember él, vígan járva,
nem is gondol a halálra.
Lelke sátra, ha romba dõl,
nem futhat el, Bíró elõl!
Élete itt, nem ér véget,
holta után, jön ítélet!
Ítéletre kerül minden,
kegyelmet ott, nem ad Isten!
Úgy éljünk hát, amíg lehet,
tegyük a jót, gonosz helyett.
Míg idõnk van, évrõl – évre,
éljünk Urunk tetszésére.
És ha szólít: legyünk készen
átvonulni, földi téren.
Ez csak átmeneti helyünk,
Urunk célja: Vele legyünk!
Nem kell vándorolnunk többé,
Õt láthatjuk majd örökké!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. II. 14.