ISTEN

Kit fel nem foghat semmi értelem,
hatalmas Isten, örök, végtelen!

Ott vagy a porszemben, Napnak sugarában,
az emberi sorsok sötét viharában.
Mindenben ott látlak ami az élet,
tudatlan is keres az emberi lélek.

Kicsiny gyermekben az épülõ világ,
épülõ világnak mi értelmet ád,
remény vagy, ha minden elveszett,
megújulás az elmúlás felett.

Csak egyben nem vagy ott: ami bûn lehet,
pusztítást hoz, s fájó könnyeket,
Csak egyet nem szeretsz;ami rosszat ád,
megrontott élet tengernyi kínját.

Te Szeretet vagy, Örök Alkotó!
Semmiképpen fel nem fogható!
CSak érezni lehet azt, ami Te vagy,
a Te léted békét, boldogságot ad.

E múló élet és mindenek felett
áldalak Téged, Örök Szeretet!...