VIRÁGBA BORULT A KERESZT!

Isten sátor-templomában
életre kelt egy száraz bot,
mikor a nép – negyven évig –
a sivatagban vándorolt.
Tizenkét száraz bot közül,
Isten egy botra vigyázott,
Áron fõpap száraz botja,
egy éjszaka kivirágzott!
De az nem csupán virágot,
hanem gyümölcsöt is érlelt,
Isten íme végbe vitte,
mit ember ész, el sem képzelt!
Így történt a Golgotán is.
Száraz fa volt a kín-kereszt,
e száraz fa kivirágzik?
Ugyan ki hitte volna ezt?!
S lám a kereszt, – e száraz fa –
mely tengernyi bûnt hordozott,
Nagypénteken – csodás módón –
élet fájává változott!
Virágba borult a kereszt!
Álmélkodj, világnak bölcse.
Egy bûnbánószívû lator,
volt elsõ érett gyümölcse!
És azóta szakadatlan
termi érett gyümölcseit,
újjászületett lelkeket,
Atyánk legdrágább kincseit!

Pecznyík Pál
Celldömölk
1998.