ISTEN A VÉGTELEN!

Miért keresitek
holtak közt az élõt?
Felhõ takarta el,
Megváltót a fénylõt!

Most a mennyben trónol,
értünk közben járván,
nem hagyott bennünket,
itt a földön árván.

Lélekben övéi,
mennyben Benne élnek,
szem elõl elrejtve,
fiatalok, vének.

Õ meg Lelke által,
itt van, itt él bennük,
otthona a földön,
dobogó szív-kelyhük.

Jézus – Lelke által –
térben és idõben,
jelen van a földön,
jelen van az égben!

Õ pontosan tudja,
mi történik itt lenn,
Szent szavára hallgat
mennyben, földön minden!

Jézus emberré lett,
legyõzött bûnt s halált,
végül az uralmat,
Atyjának adja át!

Világot teremtett
Isten, a Végtelen.
Belõle indult ki,
Õbenne, tûnik el!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. IV. 20.