NEM JÁTÉK!

Legtöbb ember azért vész el,
mert nem gondol a lelkével.
Habzsolja az élvezetet,
jó helyett, rosszal fog kezet.
Különösen az ifjúság,
gondolja: övé a világ.
Így azt tehet, amit akar,
azt hiszi, vég, nem jõ hamar.
Könnyelmûen fecsérli itt,
ifjúsága szép éveit.

De az ember, test és lélek,
együtt csak a sírig élnek.
Teste felbomlik, porrá lesz,
lelke fel száll az Istenhez!
Hogy elõtte térdet hajtson,
életérõl, számot adjon!

Mivel téves a felfogás,
soha nem lesz elszámolás.
Elõkerül, elfeledett
gondolat és cselekedet!

Nem játék a földi élet!
Azért kaptunk napot, évet,
hogy a lelkünk felkészüljön,
Isten elé úgy kerüljön,
mint akit Jézus megváltott,
Benne nyerünk igazságot.
És abban – mint fényruhában –
élünk dicsõ országában.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. V. 2.