VÁR ATYÁNK!

Ma sok milliárdos – balgán – azt gondolja,
vígan élhet, hiszen van sok milliója.

Nem hajlik a szíve, jótékonykodásra,
vígan dõzsöl amíg, éhen hal sok társa!

Pedig csak sáfára annak, amit gyûjt itt,
semmit nem hozott be, ki sem vihet semmit!

Nem is gondol arra, míg fut a földön át,
hallhatatlan lelkét, mi várja odaát.

Bár volna ideje, bõségesen arra,
hogy eldöntse: lelke, jobbra megy vagy ballra.

Ha addig nem választ, amíg szíve megáll,
a semlegessége, mégis, örök halál!

Vajon van értelme, szert tenni sok kincsre?
Sokan születnek most, kevésre, vagy nincs-re.

Temetõk hirdetik, hogy itt marad minden,
túlvilágra semmit, nem vihetünk innen.

Lelkünk kopott sátra, itt marad, porrá lesz,
láthatatlan lelkünk, visszatér Istenhez.

Ám, csak ha Szent Fiát, befogadtuk itt lenn,
úgy, Szent hajlékába, vár minket az Isten!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. IV. 29.