KI JUTHAT A MENNYBE!

Bár való tény és igaz,
Isten mindenkit szeret,
ám szentséget színlelve,
Hozzá senki nem mehet!
Mert ha sok kíváncsi szív,
mennybe jutna, amint van,
megtéretlen élettel,
bûnét rejtve, hamisan.
Nem vigyázna lelkére,
nem utálná a szennyet.
A legkisebb bûnnel is,
megfertõzné a mennyet.
A menny, szentségnek helye,
fénnyel, örömmel teli,
bûnt kedvelõ, lábait
abba, soha nem teszi!

Bûnbánó juthat mennybe,
aki újjászületett,
kinek szívét betölti,
lélekmentõ szeretet.
Megváltott életében,
a bûnnek már nincs tere,
szíve: égi hon után,
vágyódással van tele.
Szívében szent láng lobog,
Krisztusáért tenni kész,
mielõtt a bûnrabok
lelke: kárhozatba vész.
Jézus most övéinek,
készít mennyben lakhelyet,
s eljön értük nemsoká,
áttörve a kék eget!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. V. 10.