ISTEN LÁTJA

Egyre több családban kopogtat már a nincs,
mi lesz azzal, kinek már betevõje sincs?

Úgy bánj hát javaddal, csonka hazám népe,
vígalomnak ne hogy, - nincs - legyen a vége.

Egyre sûrûsödnek, a megszorítások,
szegények ajkáról, könnyes kiáltások!

Segítséget kérve, ezer kéz nyúl felénk,
ínségüket látva, hogyne segítenénk!

Bõség kosarából, csak kevesen kapnak,
ám akiknek sok van, alig – alig adnak.

Körülöttünk egyre több az éhes gyermek,
milyen öröm van ott, hol kenyeret szelnek.

Mennyei Atyánkhoz, könyörögjünk térden,
a sok éhes gyermek, ne maradjon éhen.

Boldog ember aki, kevésbõl is adhat,
Isten látja… s tõle, sokkal többet kaphat!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. VIII. 8.