MENNYBEN VÁRNAK!
Szerzõ: Pecznyík Pál
Drága lélek, mennyben várnak,
fordíts hátat a világnak.
Csábító a fénye, bája,
Isten ellen szól a szája.
Arra biztat, ne higgy Benne,
ha volna: látható lenne.
Mivel nincsen, nem láthatod,
így utad, vígan járhatod.
De levegõ sem látható?
Mégis, mindenen átható.
Minket levegõ vesz körül,
Atyánk rajtunk így könyörül!
Most is itt van, bár nem látod,
boldog vagy, ha Õt imádod.
Ha bántod is, szeret téged,
Fiát: feláldozta érted!
Betölti az eget, földet,
sebet gyógyít, töröl könnyet.
Jöhetsz hozzá úgy amint vagy,
bajban, vészben Õ el nem hagy!
Látja fájdalmad, bánatod,
Vele: üdv útját járhatod.
Áld, a szöggel átvert kezet,
az a földrõl, mennybe vezet!
Láthatatlan az új ország,
abban vidámak az orcák.
Reád megváltottak várnak,
õk fehérben, fényben járnak.
Nincsen ott gond, se fájdalom,
se temetõ, se sírhalom.
Sem idõ, sem napok, évek,
örökké élsz, drága lélek!
Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. VII. 14.