KÖSZÖNÖK NEKED MINDENT
Szerzõ: Páskulyné Kovács Erzsébet
Az imádságokra mondott ámenek
édes íze még a számon remeg.
A szent békességek perceit
lényednek titka szõtte át:
Féltõ két kezedben látom
éltem hullámzó fonalát.
Tanítottál járni okosan,
e bûnös világban is
tisztán élni,
megtanítottad a szívemet
az életet bölcsen lemérni.
- Igaz, sírni is megtanítottál:
ismerem a könnyek sós ízét.
Az úton, amin jöttek,
felhozták szívem drága kincsét:
a bánatot.
Mert így teljes az életérzés:
Te tudod azt.
Azt is tudtad, hogy Tehozzád
nem visznek mosolygós utak.
- Legyen úgy, ahogy akarod.
Ahogy nálad rendelve van.
Adj örömöt, ha fáradnék,
s bánatot: ha szívem
megtisztul bánatomban.
A szám hadd beszélje mindig
nagy szabadításodat
megváltottad lelkem is
nagy megváltásodat.
Te nagy igazságoddal
járjak utaimban
és tudjam azt mondani mindig:
- Köszönök Neked mindent,
Köszönöm így, ahogy van.