ADD NEKEM

Makovei János

Istenem! Add nekem
Mit más senki sem.
Add nekem most, hogy
Tied legyen életem.
Ne dúljon soha benne
Gyötrõ, kínzó félelem.
Mely ha megkövülne
S élném bûnöm kínjait,
Elválasztana tõled egy
Iszonyú nagy piramid.
Add nekem azt, hogy
Bûnöm legyen vér alatt,
Mely ledönt itt minden
Embert taszító, kõfalat.
Mert életem örök átka,
S halálom lesz nélküled,
Uram, e kemény kõdarab.
Adj érte új, élõ hús szívet.
Adj érte, nem bánom
Bármit,
Ó, csak adj.
Csak tõled legyen
És benned diadalt vegyen.
Az a drága, szent akarat,
Mely egyre hív, egyre von.
Uram döntsd le a falakat,
Mert utam még nem tudom.
A vágy egyre sajog bennem
Szívem legmélyebb rejtekén.
Eleget éltem már ember
Sorsom sanyarú kenyerén.
Uram, add nekem,
Hogy úgy szeressek
Igazán, lángolón,
Hadd legyen béke,
Legyen végre, e sárgolyón.
Legyen kedves újra
Minden szó és minden tett.
Hadd ülje diadalünnepét
A szeretet.
Uram, add nekem,
Ó, add meg mindazt,
Mit máshol, és másban
Kerestem lázas szívvel.
Nyugtot és vigaszt,
Örömet, viruló szépet.
Kétkedve és hittel
Fájón, csalódottan
Közelt és messzeséget
Átkutattam érted,
Életem értelme,
Életem egyetlen célja.
S íme itt vagyok,
Semmim nincs,
Nem is lehet, hisz
Rejtett kincs
Annak, ki nem
bûnösként
Keresi.
Nem fájón és sebekkel,
Hogy végre élethez
Csak Õ segítsen,
A Béke, a Szeretet,
A Kegyelem,
Az Isten!

Budapest, 1962. június 17.

A weboldalt készítette, és üzemelteti: Deli-Szabó Sándor
Látogatók száma: 15 876 568