C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Fenyít, de nem hagy el soha

"Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét" (Zsolt 94,14).

Bizony, egyet sem vet el közülünk. Az emberek között mindig vannak kivetettek, Istennél soha. Az Õ kiválasztása megmásíthatatlan és szeretete örök. Senki sem talál olyan embert, akit Isten elhagyott volna, miután kijelentette magát neki, és az Krisztust Megváltójaként elfogadta.

A zsoltáros meg akarja vidámítani a megszomorodottak szívét ezzel a nagy igazsággal. Isten megfenyíti ugyan az övéit, de soha nem hagyja el õket. A törvény és a vesszõ által Isten nevel bennünket. Nevelése gyümölcse az, ha szellemünk megnyugszik, elménk kijózanodik és nagy békesség tölt el minket. Az istenteleneket magukra hagyja, hadd ássák a vermet, hogy végül a saját vesztükre beleessenek. Az istenfélõket viszont iskolába küldi az Úr, hogy elõkészítse õket az odaát váró dicsõséges rendeltetésükre. Eljön az ítélet, hogy végezzen a lázadókkal, és elégtételt szerezzen az istenfélõknek. Ezért viseljük nyugodt alázattal a fegyelmezés vesszejének csapásait; nem a haragvó, hanem a nagyon szeretõ Isten csapásai azok.

Tisztogass bár bajjal olykor engemet,

kegyelmeddel szenteld szenvedésemet;

bár e test erõtlen, te oltárodon

keserû pohárral, hittel áldozom.

A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió
1066 Budapest, Ó utca 16.
Tel.: 06-1-311-5860 / Fax.: 06-1-275-0197
E-mail: rendeles@evangeliumikiado.hu