Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

A megdicsõülés küszöbén

Mindnyájan olyannak látták az arcát, mint egy angyalét.
(Cselekedetek 6, 15)

A dicsõség Lelkének milyen csodálatos ereje nyugodott meg Istvánon (1 Pét 4, 14). Arcának ezzel a ragyogásával arra mutat a Szentlélek, hogy Jézusnak ez a bizonyságtevõje nem keseredett meg és nem háborodott fel a hamis vádakon, hanem nagy belsõ örömmel állt a fõtanács elõtt. Ez az öröm sugárzott arcáról. Isten ezzel világosan és érthetõen bizonyította be az ellenségnek hûséges szolgája ártatlanságát. Milyen mély benyomást kelthetett ez a fõtanács embereiben! Jézusnak a Tábor hegyi megdicsõülésére emlékeztet ez a ragyogás. A belsõ világosság kisugárzása mutatta, hogy Istvánt a kegyelem ragyogása töltötte be. Megérett a mennyre, fiatal volt és már érett kalász! Nem az öregség érlel meg az örökkévalóságra! Ellenkezõleg, aki nem indult el a menny irányába, az mindig mélyebben gyökerezik a földbe. Akit Isten Lelke nem ébresztett fel, az mindig tompább, közönyösebb, hidegebb lesz és mint valami gép, a megszokás vágányain mozog. - István teljesen az Úr Jézus tanítványává érett és tökéletes bizonyságot tett az igazságról. Az idõs kor bölcsessége és a fiatalság tüze együtt volt benne. Szabad volt minden ember- és halálfélelemtõl, szabad a világtól, és ezért kész arra, hogy belépjen a mennyei világba.

Csodálatos dolog Jézus igazi tanítványának lenni! Erõs, bárkivel felveheti a harcot, mégis készségesen megadja magát. Bölcs, senki nem szólhat ellene, mégis szó nélkül elviseli a gonosz gyalázásokat. Senki nem veheti el tõle a belsõ, boldog, Istenben való békességet. Ez a szent boldogság tölti be és ragyog belõle.

Mennyire megkötözi a természeti embert a mások vélekedése! Kapaszkodik az életbe, fél a haláltól. István csak Istent félte, ezért beszélt félelem nélkül a tanács elõtt. Védekezése vádbeszéd lett a legfelsõbb hatóság ellen. Amikor látta fenyegetõ magatartásukat és azt, hogy már nem akarják meghallgatni, a legerõteljesebb és legfájdalmasabb igazságokat is megmondta még nekik, azok mint pörölyütések hullottak rájuk.

Ez legyen a példánk! Kötnek még földi meggondolások? Attól függ a döntésed, hogy mit mondanak az emberek? Gyûlölni és üldözni fognak? Talán az életed is kockán forog? Amíg az emberek és földi életünknek rabjai vagyunk, nem vagyunk még érettek az örökkévalóságra. Ezért szakadj el mindentõl, ami a látható világhoz köt!

A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió
1066 Budapest, Ó utca 16.
Tel.: 06-1-311-5860 / Fax.: 06-1-275-0197
E-mail: rendeles@evangeliumikiado.hu