ÁLDÁST KÉRVE

Dévényi Erika

Azon a napon, amelyen megismertelek
Megismertem veled a Te mélységes hited
Mennyi idõt vesztegettem el azóta
Már akkor ráléphettem volna erre az útra

Te mindig hívtál : Gyere és élj vele
De akkor még szívemet nem érintette
Láttam, hogy ez jó, hogy valami más
De nem ért el hozzám az igaz hívás

Nagy gondoknak kellett jönniük ahhoz
Hogy akarjak lépni közelebb az Úrhoz
Így találtam meg magamban a választ
Több kell nekem, mint emberi támasz

Vízesésként hullott akkor ezernyi könnycsepp
Éreztem, hogy bennem valami más lett
Az én idõm eljött, szívem ki kell nyitnom
Most lépnem kell, ez belsõ parancsom

Segítõ kezed akkor magával húzott
Minden mit tettél, békét árasztott
Tekinteted reménnyel marasztalt
Jóságod szívembe fénysugarat csalt

Azóta a teher csak édes teher nekem
Nehéz még néha, de boldogan viszem
Mondtad, ha nem bírom és a földre esem
Isten szeretete mindig felemel

A mai napig futok, minden gonddal hozzád
És Te mindig ott vagy, ha szükségem van Rád
Szûkre szabott idõdbõl is szakítasz nekem
Visszaadod Istent, ha kicsit elengedem

Tudom, Istentõl való az a nagy szeretet
Amivel Te engem mindig segítesz
Nem is tudom eléggé megköszönni neked
Átadom hát Istennek, hogy áldjon meg Téged

A weboldalt készítette, és üzemelteti: Deli-Szabó Sándor
Látogatók száma: 12 224 454