MEGSZÛNIK A VÁRAKOZÁS

Kiss Adina

Vártam, hogy kinyíljon az ajtó,
Az ajtó, amin beléphetek.
Kinyílt, de nem nekem.
Nekem még várnom kellett.

Sokan várakoztak már elõttem.
Ki ígéretre, ki jobb és szebb holnapra.

Az életem várakozás.
Várom: reggel a naplementét,
Este a hajnalhasadást.
A csend után a nevetést, beszédet,
A nyüzsgés után az elhalkulást.
Õsz után a telet, tél után a tavaszt,
Esõ után a sziporkázó napfényt,
Tikkasztó meleg után a havat.
Egyik év után a másikat,
A tegnap után a mát,
A ma után a holnapot.
Újra és újra valamit várok.

Rád is várok percrõl-percre,
Minden más várakozás
Eltörpül mögötte.
Mert amire itt várok,
Csak pillanat, szürke álom.
Nem is tart tovább,
Csak amíg meglátom.
De Rád várni öröm,
Béke, felüdülés, remény, áldás.
S ha megjöttél:
Megszûnik a várakozás.

A weboldalt készítette, és üzemelteti: Deli-Szabó Sándor
Látogatók száma: 22 095 263