TÖVISES ÚT

A Gecsemáné kertbõl
A Golgothára fel
Kis ösvény tart, s a lelkem
Ma arról énekel.
E keskeny út a mennybe visz
De sok rajta a zord tövis.

Mert szánt és szeretett minket:
A Mester arra ment,
S hogy bûnben el ne vesszünk,
Ott vérzett Õ, a szent.
E keskeny út a mennybe visz,
De sok rajta a zord tövis.

Óh, égi szeretet mélye!
Úgy látta, elveszünk.
A kihulló drága vére
Lett üdvünk, életünk.
E keskeny út a mennybe visz,
De sok rajta a zord tövis.

Óh, menj a szent keresztfához
Te bûnös, elveszett!
Ott békét adnak néked
A vérzõ mély sebek
E keskeny út a mennybe visz,
De sok rajta a zord tövis.

És ajkad énekre nyílik,
Új ének: áldva kél,
Fenn zengik égi seregek
A Bárány székinél,
Ki mindent ím elvégezett,
Ment az úton és vérezett.