Amíg el nem indulunk,
míg a láb a vízre lép,
még a legkisebb út is csak távoli cél.
Míg csak álmodozgatunk,
s közben tétova a kéz,
addig látszik csak úgy,
hogy az élet nehéz.
Addig érezzük azt,
hogy a hit nem elég!
Ha fúj a szél, a hajó olyan felborítható.
De partot ér, s ez a jó, mert a Mester hangja szól.
Mindig el kell kezdeni,
és az elsõ perc kemény,
de pont akkor kell hinni,
ha nincs is remény.
Hogyha léptünk régen tart,
és egy nagy viharba ér,
sose gondoljuk azt,
hogy már nincs menekvés,
mert a hitünk pont itt kezd el
mûködni épp,
ha fúj a szél...