NEM LÁTHAT BÁR E FÖLDI SZEM

Nem láthat bár e földi szem, Jézus tiéd vagyok. Bár arcod felhõ rejti el, Mégis felém, ragyog. Fülem nem hallja hangodat, Mégis beszélsz velem. S boldogságot csupán az ad, Ha szódat érthetem. Képed betölti lelkemet, Utam bármerre visz. Tudom, hogy szent kezed vezet, Ha ezt nem látom is. Elzengni, hogy mi vagy nekem, Ó, nincsen arra szó. Most hitbõl áll csak életem, S mégis mindez való. De majd a felhõ felszakad, Mely most még rejteget. És színrõl színre áldalak, Hogy nálad élhetek.