Õ AZ ÚR

Egykor úgy gondoltam,
Szabad vagyok, nem kötnek gúzsba.
Mint a hûs hajnal-szél,
Szabadon úgy indultam útra.
Nem volt úr, nem volt törvény,
Nem volt ég fölöttem, 
Szabad voltam,
Mégis egy nap szolga lettem!

Foglyul ejtett a föld,
magához láncolt bûneimmel.
Teher volt már a lét,
Sötétség játszott életemmel.
S akkor eljött,
Ki átemelt a bûn tengerén,
Ha te is rab vagy,
Hív egy hang a szív rejtekén!

Igen, Õ az Úr,
Egyedül Õ a fényes Nap,
Nem vagy szolga már,
És nem vagy többé rab,
Igen, az Úr a szabadság,
Õ az út, az igazság!
Idõn és határokon túl,
Feltámadt Jézus, légy az Úr,
Minden szívben te légy úr!

Sokan tévednek el, 
kik hiszenk minden ékes szónak.
De modd a szó mennyit ér, 
ha végül út szélére dobnak?
Repülnél tán az ég felé,
de nézd, helyben állsz.
Egy észrevétlen útvesztõben 
rég körbejársz.

Igen, Õ az Úr,
Egyedül Õ a fényes Nap,
Nem vagy szolga már,
És nem vagy többé rab,
Igen, az Úr a szabadság,
Õ az út, az igazság!
Idõn és határokon túl,
Feltámadt Jézus, légy az Úr,
Minden szívben te légy úr!