FOGADALOM

Hányszor kél szívedben erõs fogadalom:
"Holnaptól kezdõdõn nem így telik napom.
Megyek betegekhez, szegényhez, árvához,
Viszek vigasztalást, kiáltom: ?Imádkozz?!
Reggel elindulok, holnap véghezviszem,
Nem hagyom már tovább, nyugtalan a szívem.
Beosztom idõmet, jusson Jézusomnak,
Viszem ígéretit és hívását sokaknak."

Szíved tenni készül nyomor és könny láttán,
Indulnál ... nem lehet, meggátol a Sátán.
Legtöbb tennivaló mindig akkor kerül,
Ha ki segítni kész, éppen útra készül.
Vendég is érkezik: "csak éppen egy szóra!"
Egy szóból mégis lesz nem egy, de két óra.
Hivatalos ügyek, vagy harag, lárma,
S ha még lenne más is, mind utadba állna.
Csakhogy meg ne indulj, halaszd el máskorra,
Majd még lesz alkalom, lesz még szükség szódra,
Miért éppen mostan? (Jön így a gondolat)
Csak maradj nyugodtan. Így telik el a nap.
Napokból a hetek, hetekbõl hó s évek.
Így érjük meg lassan tétlenül a véget.

Testvér éber legyél, határozott, s vigyázz!
Sokat imádkozzál, jól lépj és ne hibázz!
Az évek eltûnnek, a vég jön váratlan,
A koporsód indul, s mindennek vége van ...
S (Te) ki élted fájáról sok gyümölcsöt remél(sz),
Jézus búsan mondja: "Csak levél ... csak levél!"