HARCOKBAN

HARCOKBAN

Ádáz harcok forró tüzében
kormos szalma, száraz pernye hull,
tikkadt lelkem hûs esõdre várva
élõ vízért szomjúhozva nyúl.

Hálóit veti elém a gonosz,
tõrbe csal és vádakat kohol,
tenyerét dörzsölve pokoli torra készül,
s mögöttem hazugságokkal lohol.

De hiszek neked, Uram, és látlak,
hajnalcsillag kél fel a szívemben,
gyõz isteni igazságod, s ragyog
örökkévaló kegyelmed mindenben!

Te vagy az esõ az aszályban,
te vagy a mentõöv az árban,
zuhanásban megtart kezed,
harcokban is áldom neved!

2010. július 6. Guti Tünde