HIÁNYZIK AZ ÉGI SZERETET!

Lakott földünk, élet színtere,
sokféle nemzettel van tele.
Forr, pezseg az élet mindenütt,
hová Isten áldott napja süt.
De béke, szeretet nincs sehol,
mert önzés harácsol, gyûjt, rabol.
Hiányzik az égi szeretet,
önzés tart rabláncon, szíveket.
A sátánnak gonosz módszere,
szívekbõl a békét, elvegye.
Embert, ember ellen õ uszít,
gyûlölet magvait, hinti szét.
Háború, gyûlölet, préri tûz,
szeretetet, békét messze ûz.
Vele szembe szállni, úgy lehet,
ha szeretjük egymást, emberek!
Megszánt minket Jézus hû szíve,
Atyja szeretetét hozta le!
Látta az éhezõ sok szívet,
osztotta mint áldott kenyeret.
Szeretet bár drága égi kincs,
mégis, ingyen kapja, kinek nincs.
Urunk, szemed látja odafönt,
éhezõ szívekkel telt a föld.
Világ szeretete, mit sem ér,
öldöklõ kéz nyomán, hull a vér.
Bûnök ostromolják életünk,
égi szeretetre éhezünk.
Csak égi szeretet, tesz csodát,
gonoszból is lehet, jó barát.
Mily nagy áldás volna, emberek,
ha szívünk örömmel telne meg?
Szeretete volna, ráadás,
Érte, szállna hozzá, háladás.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. II. 14.