HÍV AZ ISTEN!

Hangzik még az Ige itten,
bûnbánókat hív az Isten!
Aki szavát hallja, érti,
akkor nincs oly nõ, vagy férfi,
ki bûnfoltos régi helyett,
ne kapna szebb, új életet!
S boldogan nézhet elõre,
a szebb mennyei jövõre.
Hiszen mikor nem is élt még,
Jézus érte adta vérét!
Mivel õt forrón szerette,
bûnrabságból kimentette!
Immár boldog szabad ember,
bûnét: elnyelte a tenger,
feledésnek mély tengere,
életében így nincs tere.
Élhet lelki fegyverzetben,
gyõzhet mindig, bûnnel szemben.
Szívét betölti a hála,
nyílik ajka hõ imára.
Magasztalja Teremtõjét,
s Fiát, lelke megmentõjét!
Rabszolgából, így lett gyermek,
örömére az Istennek.
Tudja: van örök hazája,
Megváltója, abba várja.
Vándorlása, ha véget ér,
új testben, új otthonba tér.
Õt az, régen készen várja,
s õ lesz annak a gazdája.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2008. XII. 23.