HOL A SEGÍTSÉG?

Mikor jön a segítség és honnan?
Amikor fekszem tehetetlen a porban,
fájdalommal teli, összeomoltan.
Amikor a létbõl kifelé tartok,
s nem érem el a megtartó partot.
Amikor a legrosszabbra gondolok,
s majd’ elnyelnek a habok,
és már nem tudom, mit tegyek,
akkor emelnek fel féltõ kezek.

Akkor egy kéz szelíden felsegít,
s én látom kezén szeg-ütötte sebeit.
Ilyenkor szégyenpír tölti el arcom.
Hiszen Õ már megvívta helyettem harcom.
A küzdelem az Övé, nem enyém.
S midõn a létezés peremén
ólomsúlyt érzek lábamon,
könnyûvé tesz, amint Neki átadom.